Vizsgálatok

A cukorbetegség diagnosztizálása és a kapcsolódó vizsgálatok 

A 2-es típusú cukorbetegség rendkívül elterjedt, azonban sok esetben tünetmentes. Előfordulhat, hogy a betegeknél később, évekig tartó diabéteszes állapot után jelentkeznek először a tünetek. A cukorbetegség diagnosztizálásához és a betegség nyomon követeséhez számos különböző vizsgálatra van szükség, amelyek segítenek az orvosnak megérteni a beteg anyagcsereállapotát, ellenőrizni a vércukorszintet, valamint felmérik az esetleges szövődményeket és egyéb kockázatokat. 

LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK 

1. Vércukorszint mérés 

A vércukorszint folyamatos mérése az egyik legfontosabb vizsgálat a cukorbetegség diagnózisához és kezeléséhez. A betegnek napi szinten, szisztematikusan ellenőriznie kell a vércukorszintjét. Az értékeket célszerű vércukor naplóba rögzíteni megkönnyítve ezzel a vércukorszint folyamatos monitorozását. 

2. Vizeletvizsgálat 

A vizeletvizsgálat során feltérképezik a vesék állapotát, vizsgálják a vesefunkciókat (kreatinin, karbamid nitrogén, eGFR), ezáltal a veseelégtelenség korai jelei könnyebben kiszűrhetőek. Ezt a vizsgálatot évente célszerű elvégezni, súlyosabb esetben az orvos kérheti az időközönkénti kontrollt. A teljes vizeletvizsgálat (üledék), húgysav, mikroalbumin vizsgálata szintén évente javasolt. 

3. Hemoglobin A1c (HbA1c) teszt 

Az HbA1c teszt megmutatja, hogy a betegnek mennyi volt az átlagos vércukorszintje az elmúlt kb. 3 hónapban. Ez a teszt segít a beteg vércukorszintjének hosszú távú ellenőrzésében, valamint megállapítható belőle a diéta, a gyógyszeres kezelés és az inzulinkezelés hatékonysága. 

4. Különböző vérzsírok vizsgálata (összkoleszterin, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid) 

A cukorbetegségben szenvedők hajlamosabbak a koleszterinszint emelkedésére és a magas trigliceridszintre, amelyek növelik a szívbetegségek kockázatát. Évente ellenőrizni kell a szív- és érrendszer aktuális állapotát, szükség esetén pedig vérzsírcsökkentő gyógyszerek szedése javasolt. 

MŰSZERES VIZSGÁLATOK 

1. Retinavizsgálat 

A cukorbetegség hosszú távon károsíthatja a szemet és a szemfenék ereit. A retinavizsgálat segít azonosítani a diabéteszes retinopátia korai jeleit, ezáltal az időbeni kezeléssel megelőzhető a vakság. Az éves szemészeti vizsgálat során fontos a tágított pupilla melletti szemfenéki, vagy tágítás nélküli szemfenéki fotó, amely pontos képet ad a szemek aktuális állapotáról, így az esetleges kezelések szükségessége is megállapítható. 

2. Neurológiai vizsgálatok 

A neuropátia (idegkárosodás) a cukorbetegség szövődményei közé tartozik. Ezek a vizsgálatok feltérképezik a cukorbetegség hatását az idegrendszerre, és megmutatják az esetleges szövődmények állapotát. 

3. A lábak teljes körű fizikális vizsgálata 

A cukorbetegség ideg- és érkárosító hatása miatt rendkívül fontos az évenkénti kontroll a lábak esetében is. Vizsgálni kell a talpakat, deformitásokat, gombásodás jeleit, a perifériás artériákat is. Súlyosabb szövődmények 

esetében további neurológiai vizsgálatok szükségesek – pl. a láb ereinek doppler vizsgálata -, amelyek megmutatják, hogy mennyire károsult a lábak ér- és idegrendszere. 

4. Kardiológiai vizsgálatok 

A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei közé tartoznak a különböző kardiovaszkuláris betegségek. Az érrendszert károsító tényezők mellett fontos megvizsgálni a szívműködést, a szívizom és keringésének állapotát. Ezeket a vizsgálatokat is évente szükséges elvégezni – például 12-elvezetéses EKG-vizsgálat – szívpanasz vagy kóros eltérés esetén orvos javaslata szerinti rövidebb időközönként. 

5. Ultrahangos vizsgálatok 

Az érszűkület korai felismerésében nagyon fontos szerepet játszanak az éves gyakoriságú, különböző ultrahangos vizsgálatok – például a nyaki verőerek ultrahangvizsgálatai, vagy a duplex ultrahangvizsgálat. Az érkárosodás mértékének megállapítása és az időbeni kezelés elkezdése rendkívül fontos. További ultrahangos vizsgálatokra is szükség lehet, mint például hasi ultrahangvizsgálat (elsősorban máj, hasnyálmirigy, vesék és kismedencei szervek), ami általában kétévente, panasz vagy kórós eltérés esetén pedig időközönként végeznek el. 

A rendszeres szűrővizsgálatok jelentősen befolyásolják a betegek életminőségének megőrzését, javítását és megakadályozzák az esetleges állapotromlást. 

Forrás: webbeteg.hu, hazipatika.com